Ajándék lóerők, avagy kínzópad a motornak?
Az autók világában számtalan parttalan vitatéma létezik – gondoljunk csak a gumiabroncsokra, a dízel-benzines ‘párharcra’, vagy akár az olajokra – de annyi bizonyos, hogy a chiptuning témakörénél nehéz megosztóbbat találni. Kétségtelen, hogy számos érv szól mind a chiptuning mellett, mind pedig ellene, igazságot tenni viszont lehetetlen, hiszen mindkét oldalnak van igaza. Mi senkit sem szeretnénk a motorok elektronikus úton történő optimalizálására sarkallni, de igyekszünk egy objektív képet festeni Önöknek.
Tapasztalatból mondhatom, hogy ez csak részben, pontosabban fogalmazva közel sem minden esetben igaz: valóban vannak olyan erőforrások, amelyek ügyesen ‘ellenállnak’ a motorelektronikai beavatkozásnak, ám számos szívómotor kimondottan szépen reagál a chiptuningra.
A kulcskérdés minden esetben a hozzáértő műhely. Magyarországon szerencsére találni néhány kompetens, komoly referenciával rendelkező céget, mint például az ATC, ami nem csak családon belül, hanem az ismeretségi körben is számos sikeres optimalizálást végzett. Úgy az igazi, ha egy jó teljesítménymérő pad is van az adott helyen, ami fényt derít az egyedi hangolás sikerességére, esetleg sikertelenségére, továbbá kiadja, hogy mi a valós teljesítmény- és nyomatéknövekmény, illetve karakterváltozás. Hiszen a papíron megadott számok pusztán tájékoztató jellegűek és nem sok közük van a valósághoz, főleg, hogy számos paramétertől függ egy adott autó esetében elérhető változás (például a motor és a hajtáslánc, vagy épp egyes teljesítményt befolyásoló alkatrészek állapota, dízeleknél esetleg a részecskeszűrő telítettségi szintje, stb.).
Röviden mi is a chiptuning? Először is, a sok esetben káros és hatástalan, motortérben elhelyezett ‘csodadobozokat’ (powerbox-ok, stb.) nem szabad összetéveszteni a motorvezérlő (ECU) átprogramozásával, hiszen míg előbbiek rendszerint csak bizonyos határértékeket igyekeznek elcsalni, illetve megmásítani, utóbbi esetben a toleranciaértékek általában nem változnak, hanem a remélhetőleg hozzáértő illetékes a jelleggörbéket módosítja, főként a befecskendezett üzemanyag mennyiségén, az előgyújtáson, az előbefecskendezésen és/vagy a turbónyomáson változtatva. A folyamat részletes ‘mikéntjébe’ nem kívánnék belemenni, mert egyrészt bonyolult, másrészt a típusok függvényében eltérő a módszer; a felhasználók szemszögéből annyi a lényeg ezzel kapcsolatban, hogy általában egy néhány órás műveletről van szó.
A lényeg, hogy a motorvezérlő esetleges védelmének feltörését követően számos paraméteren lehet módosítani, amelyek jó esetben pozitívan, nem hozzáértő kezekben azonban akár negatívan befolyásolhatják a végeredményt. A legtöbb esetben különben a tuningolók nagyobb külföldi cégektől vásárolják meg az adott típushoz lefejlesztett kész szoftvereket. Ennek hátránya, hogy annyira mégsem lesz egyedi autónk vezérlője, mint ígérik, előnye viszont az, hogy általában jól működő, bejáratott szoftvereket töltenek fel autónkra, vagyis egy kevésbé profi ‘tuner’ sem tud nagy butaságot csinálni. Lényeges, hogy bízzunk meg abban, aki csinálja, és ne hagyjunk olyan embert szeretett autónkhoz nyúlni, aki nem rendelkezik megfelelő referenciával.
Az autók világában számtalan parttalan vitatéma létezik – gondoljunk csak a gumiabroncsokra, a dízel-benzines ‘párharcra’, vagy akár az olajokra – de annyi bizonyos, hogy a chiptuning témakörénél nehéz megosztóbbat találni. Kétségtelen, hogy számos érv szól mind a chiptuning mellett, mind pedig ellene, igazságot tenni viszont lehetetlen, hiszen mindkét oldalnak van igaza. Mi senkit sem szeretnénk a motorok elektronikus úton történő optimalizálására sarkallni, de igyekszünk egy objektív képet festeni Önöknek.
Tapasztalatból mondhatom, hogy ez csak részben, pontosabban fogalmazva közel sem minden esetben igaz: valóban vannak olyan erőforrások, amelyek ügyesen ‘ellenállnak’ a motorelektronikai beavatkozásnak, ám számos szívómotor kimondottan szépen reagál a chiptuningra.
A kulcskérdés minden esetben a hozzáértő műhely. Magyarországon szerencsére találni néhány kompetens, komoly referenciával rendelkező céget, mint például az ATC, ami nem csak családon belül, hanem az ismeretségi körben is számos sikeres optimalizálást végzett. Úgy az igazi, ha egy jó teljesítménymérő pad is van az adott helyen, ami fényt derít az egyedi hangolás sikerességére, esetleg sikertelenségére, továbbá kiadja, hogy mi a valós teljesítmény- és nyomatéknövekmény, illetve karakterváltozás. Hiszen a papíron megadott számok pusztán tájékoztató jellegűek és nem sok közük van a valósághoz, főleg, hogy számos paramétertől függ egy adott autó esetében elérhető változás (például a motor és a hajtáslánc, vagy épp egyes teljesítményt befolyásoló alkatrészek állapota, dízeleknél esetleg a részecskeszűrő telítettségi szintje, stb.).
Röviden mi is a chiptuning? Először is, a sok esetben káros és hatástalan, motortérben elhelyezett ‘csodadobozokat’ (powerbox-ok, stb.) nem szabad összetéveszteni a motorvezérlő (ECU) átprogramozásával, hiszen míg előbbiek rendszerint csak bizonyos határértékeket igyekeznek elcsalni, illetve megmásítani, utóbbi esetben a toleranciaértékek általában nem változnak, hanem a remélhetőleg hozzáértő illetékes a jelleggörbéket módosítja, főként a befecskendezett üzemanyag mennyiségén, az előgyújtáson, az előbefecskendezésen és/vagy a turbónyomáson változtatva. A folyamat részletes ‘mikéntjébe’ nem kívánnék belemenni, mert egyrészt bonyolult, másrészt a típusok függvényében eltérő a módszer; a felhasználók szemszögéből annyi a lényeg ezzel kapcsolatban, hogy általában egy néhány órás műveletről van szó.
A lényeg, hogy a motorvezérlő esetleges védelmének feltörését követően számos paraméteren lehet módosítani, amelyek jó esetben pozitívan, nem hozzáértő kezekben azonban akár negatívan befolyásolhatják a végeredményt. A legtöbb esetben különben a tuningolók nagyobb külföldi cégektől vásárolják meg az adott típushoz lefejlesztett kész szoftvereket. Ennek hátránya, hogy annyira mégsem lesz egyedi autónk vezérlője, mint ígérik, előnye viszont az, hogy általában jól működő, bejáratott szoftvereket töltenek fel autónkra, vagyis egy kevésbé profi ‘tuner’ sem tud nagy butaságot csinálni. Lényeges, hogy bízzunk meg abban, aki csinálja, és ne hagyjunk olyan embert szeretett autónkhoz nyúlni, aki nem rendelkezik megfelelő referenciával.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
